Tégy engem, mint pecsétet a te szívedre, mint pecsétet a te karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál… Én 8,6
A Bibliáról sokszor elmondtuk – elmondjuk, hogy az Élet könyve, a valódi élet könyve. Az Énekek éneke maga szerelmi dalok gyűjteménye, hamis szemérmesség nélkül, olyannyira, hogy zavarba kerülünk olvasásakor. Ez késztette az egyes korok igemagyarázóit arra, hogy szimbolikus, allegorikus értelmet tulajdonítsanak ezeknek a fejezeteknek. Ma már inkább szó szerint értelmezzük az Énekek énekét.
Azonban a bibliai gondolkodásmódban a férfi és nő közötti szerelem az Isten és népe közötti kapcsolat képmása (Jer 2,2, EZ 16, Hós 1-3), az apostoli irodalomban Ef 5,25-32.
Az emberi élet fejlődése során eljut abba az életkorba, amikor „a virágnak megtiltani nem lehet”, és irul-pirul a fiú és leány, mert megszólalt a szíve. Erről költők, regény- és novella írók adnak hírt, amelyet szívesen olvasunk, ha jól írták meg. Egyben élő bizonyítékai a fenti igének az együtt megöregedett házaspárok.
Pál apostol a házaspároknak adott tanácsaiban (Ef 5,21-6,9) jut el addig, hogy leírja: „Nagy titok ez, én pedig ezt a Krisztusról és az egyházról mondom. De ti is mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” Nem tudja leválasztani gondolkodásában az Istennel való kapcsolatról a házastársi együttélést. A Biblia üde levegője kell ahhoz, hogy ezt jól megértsük, és a megértett ige életté váljon bennünk. Isten szeretete a bűn irtózatos rombolása ellenére is összeköt két embert azért, hogy oázis, pihenőhely, közös felelősség és öröm jelentse az élet teljességét. Hogy ebben vannak harcok is!? Igen, de nem egymás ellen, hanem egymásért. Krisztus Urunk megharcolta életével és szeretetből elszenvedett megváltó halálával a mi szabadságunkat, hogy képesek legyünk – még ha botladozva is – az általa adott új életben járni.
„Add Urunk, hogy a te fényedben ragyogjon az utunk. Frissítsd fel elménket, hogy képesek legyünk bátorítani mindazokat a lelkeket, akik az élet útján velünk együtt úton vannak hozzád.” (Szt. Ágoston)
„Amit pedig szóltok és cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kol 3,17.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése