Azután ezt a példázatot mondta Jézus: „Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme három éve, hogy ide járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körül ásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem akkor vágd ki” Lk 13,6-9.
Kedves Barátaim – kedves testvéreim, még az év elején vagyunk ezért a fenti ige részlet számomra az évkezdő ige is lehet, hiszen valami elmúlik (jelen esetben egy év) és kezdődik valami új, lehet ez egy újabb év, lehet öröm, betegség, új munkahely, új iskola esetleg gyász… Év elején nagyon sokféle és különböző fogadalmak – vágyak hagyják el ajkunkat, vagy ha nem is fogalmazzuk szó szerint, de szívünkben ott vannak a vágyaink, céljaink. Ebben az esztendőben szeretnék többet örülni, egészségesebb lenni, termőbb lenni stb. A fenti ige alapján mindezeket elmondhatjuk – szeretné a vincellér ha kapna ez a fa még egy lehetőséget, sőt még meg is dolgozza, műveli a fát, a fa körüli földet azaz környezetét. Ennek a fának is adatott egy újabb esztendő, egy lehetőség egy újabb kegyelemi időszak.
A Zsidó hagyományban több új év is van és a reánk következő hétfőn 17-én a luáh (zsidó naptár szerint) svát hó 15-én van a Tu Bisvát azaz a Fák Új éve, a hagyomány szerint ezen a napon dől el, melyik fának mi lesz a sorsa – fejlődni, nőni fog és dús termést hoz-e avagy elsorvad, tönkremegy. Nagy kérdések ezek, mert éppen ettől érezzük Urunk gondviselését életünkön, még ha néha fáj is, de reménykedünk és tudjuk, hogy Kegyelemből élünk.
Legfőbb jellemzője még ennek az ünnepnek, hogy ezen a napon mindenki igyekszik minél több gyümölcsöt enni, különösen azokat, amik Izraelben teremnek és már a Bibliában is említve vannak. Ilyen pl. a szőlő, a füge, az olajbogyó, a datolya, a gránátalma. Európában, így Magyarországon is, oly módon tartják ezt a szokást, hogy 15 féle gyümölcsöt esznek ezen a napon. Sok közösségben ünnepséget rendeznek, melyen 15 zsoltárt mondanak el, a 120-135-ös zsoltárokat. Néhány idézet ezekből: „akik könnyekkel vetnek, örömmel aratnak”; „kezed munkáját, ha élvezed, jó dolgod lesz és boldog lész, feleséged, mint dús fürtű szőlő házad belsejében, fiaid, mint az olajfa cserjék az asztalod körül…”. Vannak bizonyos szfárdi közösségek, ahol Tu Bisvátkor egy Széder estihez (húsvéti) hasonló rítus szerint ünnepelnek, a hívek terített asztalok mellett eszik a gyümölcsöt, miközben énekelnek és dicsőítik az Örökkévalót. Szokás még ezen a napon egy újkori szokás főleg Erec Jiszráleben (Izraelben) facsemetéket ültetni, főleg iskolásgyerekek, tanáraikkal egyetemben. Ez az új szokás is mélyen gyökerezik a vallásban, ami kiderül a Midrás – egyik Írásversre adott – magyarázatából: „S majdan, ha jöttök az országba…” (2Móz 19,1-3.). A talmudban „..írva van: kövessétek az Örökkévaló Isteneteket”. „Hogyan lehet az Örökkévalót követni?” teszi fől a kérdést a Midrás - „A világ teremtésekor az Örökkévaló rögtön ültetett (az Édenkertet), így ebben utánozhatjátok őt és mihelyst bementek Izrael földjére, először is ültessetek!...” (Midrás Vájikrá Rábá 25:3.) Talán a fenti említett talmudi gondolatok mentén egy Zsoltár verssel zárom gondolataimat: „Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál Ő benne, majd Ő teljesíti” Zsolt 37,5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése