Erre a parancsra vagy tanácsra bátran mondhatjuk, hogy világos. Mi mást akarhat az ember, mint világosságot, és ha már világos, akkor ennek megfelelően is kíván élni. A világosság megnyilvánulásai pedig egyszerűek, nem kell hozzá semmi bonyolítás, három jellemző alapján felismerhető: ἀγαθωσύνη – jóság, kedvesség, δικαιοσύνη - igazságosság, megigazulás és ἀλήθεια – igazság.
A jóság és kedvesség alap, sokat lehetne magyarázni, de általában ha nem az elvont hanem a konkrét jóról van szó, nem sok dilemmánk akad. Egy gyümölcsről, azaz a cselekvésünk eredményéről általában eldönthető, hogy jó lett-e. Az igazságosság az emberi kapcsolatokban szintén eléggé megragadható, hogy vajon ennek jegyében tettük-e azt amit. Az igazság már elvontabb, de a hazugság ellentéteként többnyire el tudjuk helyezni, mi tartozik ide. Vagyis ha valami rossz, igazságtalan és hazug, egyértelműen nem a világosságból ered.
Látszik, a cél nem szentesíti az eszközt, hiszen módszerekről van szó, így kell viselkedni, hozzáállni. Egy bármi miatt fontosnak tűnő cél érdekében nem tehetünk rosszat, igazságtalant vagy hamisat, biztosan nem így kell elérnünk egy helyes célt. És persze ha ezt tennénk, hogy is várhatnánk világosságot, nyíltságot, emelt főt és büszkeséget?
Mindezeket a világossághoz érdemes mérni, hisz mégiscsak ez a főszereplő. Mindenki a neki adatott, rendelkezésére álló világosság mértéke szerint tudja intézni a dolgait. Amekkora világosságunk van, annyit látunk. És akkora gyümölcsöt teremhetünk. A világosság fokozható, amennyiben nő a jóság, igazságosság és igazság. A jóság jóságot szül, az igazságosság igazságosságot, az igazság igazságot – legalábbis általában. Javíthatóak vagyunk és a világ is javítható. Ha ezek a gyümölcsök lesznek a mérce, az azért egy kellemesebb, élhetőbb világot eredményez.
Sajnos nem kell félnünk a teljes felvilágosodástól, hogy annyira jóvá, igazságossá és hasonlóvá válna a világ, hogy eluralkodna rajtunk az unalom és nem lenne mit tennünk. Jelentős sötétség-tartalékok vannak, mind bennünk, mind a világban. Ennek ellenére a kijelentés igaz, mi a világosság fiai vagyunk, a világosság pedig hat a világra és ránk. Nekünk csak élni kell, mint egy gyereknek, aki hasonlít a szülőjére, akitől tanul. Aki a világosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése