2021. április 25., vasárnap

ugyanaz

Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk… 2Kor 4,13


Körülnézünk a világban és mindenféle embert látunk. Külsőre is, de még inkább belsőre, hozzáállásra. Annyi világkép, ideológia van jelen. Egy csomó ember vidám, másik csomó meg szomorú. Vannak barátságos és barátságtalan, bizalmas és bizalmatlan, optimista és pesszimista emberek. És a végletek között számos átmenet, ki milyen mértékben ilyen vagy olyan. 

Pál szerint ugyanaz a lélek van bennünk. Persze itt a hívőkről, keresztényekről szól és nekik szól, nem általában. De hát a keresztények is sokfélék, az egyházak, felekezetek, gyülekezetek de az egyes emberek is igen változatosan viszonyulnak dolgokhoz. Különböző mértékben elfogadók vagy kirekesztők, uralkodók vagy vezetésre vágyók, érzelmiek vagy értelmiek, cselekvők vagy elmélkedők. Úgy tűnik, a hit, a közös hit sem tesz egyformává.

Ugyanaz a lélek: mégiscsak a teremtés óta elvileg ez osztódik, ezt adjuk tovább. Az emberek lelkileg sokfélék, de valahogy mégis azonosak. A homo sapiens nem csak fizikailag, biológiailag egy faj, lelkileg is. Mindannyiunk lelke ugyanarra alkalmas és alkalmatlan, hasonlóak a lehetőségeink, kilátásaink – az egyéni eltérések figyelembe vételével persze.

Ez a lélek a hit, a bizalom lelke, lelkülete. Ezt birtokoljuk mindannyian. A hit és a lélek összefügg. Pál az övével megegyező hitet munkáló Lélekre utal, esetleg arról a lelkületről beszél, amely a hit sajátja. Ez nem hiányzik senkiből. A lényeg pedig az azonosság, és nem csak térben, időben is, hiszen a 116. zsoltárra utal később. A korok, a helyek, az emberek mások, de a lélek – a látszat ellenére – ugyanaz.

Jó meglátni ezt a közös alapot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése