Minden kor emberének meg kellett küzdenie azzal, hogy Isten-ismeretre jusson. Ezért is alakult ki számtalan vallás, amely különös fejlődésen ment át. Ez alól nem kivétel a Biblia Istenének megismerése sem. Mózes igen intenzíven kutatta több ízben is az őt megszólító Isten kilétét (2Móz 3,1-15, 6,1-8, 33). Erre a végső választ Mózes a 2Móz 33,20-ban kapja meg: ”Orcámat azonban nem láthatod, mert nem láthat ember engem úgy, hogy életben maradjon.” Ez azt jelenti, hogy a nevét nem mondja ki újból, hátulról sem láthatják meg, több információt nem ad fizikai megjelenéséről. Illés próféta végső kimerülésében (a Kármel hegyi áldozat után) kereste Istenét. Megtalálta, egy „halk és szelíd” hangban ismert Rá: (1Kir 19,13) a vihar, földrengés és tűz után. Mindketten jelen voltak Jézus Krisztus földi megdicsőülésének látomásában, három tanítvánnyal együtt. (Mt 17,3).
A Mózesnek adott kijelentés után mintegy tizenhárom évszázaddal mondja ki Jézus a templomszentelési ünnepen: „Én és az Atya egy vagyunk”.(Jn.10,30.) Milyen kontraszt! Pál apostol pedig részletezi, hogy Isten képe látható Krisztusban, sőt a teremtésben is részt vett elsőszülöttként. Ezt foglalja össze röviden a himnuszban, a Kol 1,12-20-ban az apostol. Mindez azért történt, hogy „általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.” A végső cél tehát a „teljesség” helyreállítása Jézus Krisztusban, „aki az Isten képmása” (2Kor 4,3-6). Lehet fogalmunk arról, hogy mit jelent ez a helyreállítás? A teremtettség romlásai meggyógyulnak, benne az ember, aki maga is részese rontóként és rontottként a „teljességnek.” Hogy miként gyógyít Isten, ez a Teremtő ütemtervében az Ő műve. Bizalmunkat kéri, mert a feltámadott, élő Krisztusban létezik új ég és új föld, új kezdet!
A tanítványoknak sem volt könnyű megérteni az „Isten – Krisztus – kép” egységét: Tamás és Fülöp magyarázatot kér, amit ígérettel együtt kapnak meg: A tanítványok nem maradnak egyedül, mert a másik Pártfogó eljön és „megtanít titeket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek … Békességet hagyok nektek, az én békességemet.” (Jn 14,5-27) Az Ő érdemében kereshetjük meg az Atyát, „Aki mégis nagyobb a szívünknél, és mindent tud … bizalommal szólhatunk Isten előtt.” (1Jn 3,20) Kell ennél több?
„Valóban nagy a kegyességnek a titka:
aki megjelent testben,
igaznak bizonyult lélekben.
megjelent az angyaloknak,
hirdették a pogányok között,
hittek benne a világon,
felvitetett dicsőségben.” (1Tim 3,16)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése