2020. június 28., vasárnap

tekintettel

Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. Lk 9,62b

Szabad körülnézni. Hátra is tekinthetünk, hiszen fontos tudnunk, honnan jöttünk, ez azért nagyban meghatározó. Az sem rossz, ha szétnézünk, hol is vagyunk. Láthatjuk lehetőségeinket, eszközeinket, feladatainkat, mindez kell ahhoz, hogy tudjuk a helyünket a világban. Nincs tehát szó arról, hogy nem kéne tájékozódnunk, tisztában lennünk helyzetünkkel. Hisz innen indulunk.
De ha a kezünk már az eszközön van, akkor mennünk kell. Aki vezetés közben oldalra néz, mással foglalkozik, az könnyen nem tartja az irányt.
Ráadásul nem „csak” közlekedünk, hanem szántunk, művelünk, alkotunk, valami olyannal foglalkozunk, aminek jelentősége túlmutat rajtunk. A jövőt alakítjuk, esélyt teremtünk, ha sok minden szépen összejön akár jól is járunk. Nem árt a figyelem ilyenkor, hiába tűnik rutinnak. Ha átérezzük mit és miért teszünk, ahhoz nem illik a munka közbeni visszatekintgetés, csak elrontaná a munkánkat. Előre kell hát nézni, amerre haladunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése