2020. május 3., vasárnap

Amilyen

„Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai…” 1Pét 4,10

Péter apostol nem sokat magyaráz, hanem tanácsol. „Kaptatok” valamit, azzal „szolgáljatok”, Isten „jó sáfáraiként” május havi igénk szerint.
Amit kaptunk, azok ajándékok, nem szerzemények, nem vásároltak, nem érdemeltük, nem megdolgoztunk érte. Az adományozó maga Isten, Jézus Krisztus mondja: „az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra, mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall… Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém, ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek”(Jn 16,13-16). Ez megtörtént az első Pünkösdkor, ekkortól beszél az Újszövetség „lelki ajándékokról”. Négy helyen találjuk tételesen felsorolva ezeket az ajándékokat:: 1Kor 12, 4-11,. Rm 12,6-8., Ef 4, 11-16., és 1Pét 4,8-11. Ezeket tehát kaptuk valamilyen céllal. (Érdemes mind a négy újszövetségi helyet elolvasni.)
„Szolgáljatok azzal egymásnak”, tehát ne raktározzuk el, kirakatba se tegyük, főként ne növelje felsőbbrendűségi tudatunkat. Milyen jó, hogy gondoskodott a gyülekezetről Isten. Az ApCsel 6-ban látunk egy gyülekezeti válságot, amit éppen a szolgálatok rendezése old meg. Milyen könnyű is lenne egy-egy helyi gyülekezeti közösség élete, ha a nyilvánvaló ajándékok működhetnének egymás szolgálatára. Megsokszorozza a helyi közösség erejét, és egymás erejét is. Ezt egymásban is értékelhetjük, sőt megbízásokkal elő is hívhatjuk.
„Mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai”. A „sáfár” azt a gondnokot jelenti nyelvünkben, aki számon tartja és működteti a meglévő javakat. Erről talán elfeledkezett Timótheus, amikor Pál írja neki: „Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot, amelyet prófécia által kaptál…” (1Tim 4,14) Ha helyreáll az ifjú munkatárs élete, akkor önmagát, de hallgatóit is megmenti. Sáfárság, gondnokság magunkról, és a társainkról, testvéreinkről. Bátorítás, biztatás, támogatás egyaránt hozzátartoznak tevékenységünkhöz. Az egymásért elmondott imádság pedig az a láthatatlan, de érzékelhető segítség, amelyhez már a menny erői járulnak hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése