Közismert mondása Jézusnak. De azért felvet kérdéseket.
Inkább kötözködés szintjén merül fel, hogy ha valaki egyedül van az ő nevében, akkor nincs-e ott? Jézus jelenléte létszámfüggő? Mint a zsidóknál, hogy kell 10 férfi az imádkozáshoz? Persze hogy nem, Istenben élünk, mozgunk és vagyunk, létszámtól függetlenül. Ahol azonban van egy másik ember is, ott más a helyzet. Nem véletlenül előzi meg ezt a részt, hogy ha ketten egyetértésben kérnek valamit, az megadatik. Egyedül tudok egyetértésben kérni, ketten már korántsem biztos ez.
Jézus nevében összegyűlni kicsit misztikus. Lehet szertartásos hangulata, de ha nincs is liturgia, akkor is kell valahogy azonosítani, hogy most nem csak úgy összefutottunk. Eddig nem Jézus nevében voltunk jelen, most már igen, olyannyira, hogy Jézus is jelen van. Akkor működik az előző versekben említett oldás és kötés, megvan a javasolt három tanú.
Másik lehetőség, hogy ketten vagy hárman Jézus nevében vannak, és úgy gyűlnek össze. Jézus jelenléte ilyenkor egyenként követi őket, a találkozásnál pedig „összeadódik”. No persze nem interferencia ez vagy matematikai összegződés, de mégiscsak erősítik egymást a személyek. Nem ugyanaz már, valahogy nyilvánvalóbb, meghatározóbb.
Felelősség is ez, a mi dolgunk, hogy Jézus nevében legyünk, akár jövet, akár megérkezve. És ez nem csak pozitív hangulatú, szentimentális valami – Jézus jelenlétében történnek dolgok. A már hivatkozott oldás és kötés, de ugyanígy ítélet és megbocsátás, gyógyulás és kimozdulás – Isten jelenléte dinamikus. Lehet egy kellemes, jó hangulat is, de nem feltétlenül. Itt például a gyülekezet gardírozásáról van szó előtte, személyes konfliktusokról, korántsem idilli helyzetekről. Mi pedig a Jézus nevében és nem az idill nevében jövünk össze.
De ha már teszünk valamit – és a halogatás vagy nem tevés is tett, vagyis mindig –, érdemesebb azt Jézus nevében tenni. Együtt, egyetértve, Vele is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése