Aki sötétségben jár

„Aki sötétségben jár, és nem ragyog rá fény, bízzon az Úr nevében, és támaszkodjon Istenére!”(Ézs 50,10/b)

A sötétséget nem tartjuk jó barátunknak. Különösen, ha egyenetlen talajon gyalogolunk, vagy egyéb veszélyforrások is leselkednek ránk. Sötétben nem látjuk a környezetet, és ez nem vidít fel. Éjszakai álomból ébredve sem vagyunk boldogok, ha képtelenek vagyunk folytatni a pihenést, és gondjaink ébren tartanak. Ugyanakkor az üldözöttnek menedék a sötétség.
Az élet eseményei, történelmi adottságaink is válhatnak áttekinthetetlenné, amikor tájékozódási készségünk nem működik. Jól jön ilyenkor egy tájékozott barát, vagy szakember, aki tájékoztatást nyújt (egészséges esetben). Nem fogadhatjuk be azt a sok ingert, ismeretet amelyet észlelünk, ezért szükséges a további ismeretgyűjtés, tájékoztatás. Ézsaiás sem tartja biztonságosnak a sötétséget, ezért ajándékoz meg a „bízzon” és „támaszkodjon” szavakkal. Kiben, miben bízzon? Az Úr nevében és Istenére támaszkodjon.
A fenti bibliavers szövegkörnyezete éppen a teljes bizonytalanság, kiszámíthatatlanság tudatában lett megírva az Úr szolgájáról. Félreismerték, gyalázták, verték. Eközben mondja ki: „De az én Uram, az Úr, megsegít engem… igazságot ad nekem”(7-8). Ennyire bízik, így támaszkodik Istenére, még a gyalázkodással egyidőben. Ugye emlékeztet ez Józsefre, aki ugyancsak kivárta, hogy Isten teljesítse a neki adott ígéretet (1Móz 45,7-8.) Vagy István vértanúra, aki megkövezésekor a megnyílt égben látta Isten jobbján Jézust (ApCsel 7,56).
A Születés Ünnepe előtt idézzük Zakariást, Keresztelő János édesapját: A fia megtanít az üdvösség útjára „A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból” (Lk 1,78 Károli ford.)
János evangélista kimondta: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige… Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be”(Jn1,1-5). „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert”(1Jn 1,9).
Azóta is lehetőségünk van a világosságot választani Jézus Krisztusban, Akinek születésére emlékezünk, ezen túl pedig naponta Vele járhatunk. Imádságainkban elmondhatjuk, ami gondunk - bajunk, vagy örömünk és kapott áldás. Segít, hogy a valódi értékek jöjjenek elő az ünnepeken, és élményeink maradandóan épüljenek be életünkbe. Hogy kérdőjeleink maradnak? Amíg a Földön élünk, mindig lesznek.