Egy új templomról van szó, amire elhangzik ez az ígéret. Mondhatnánk: templom – templom, mi a különbség? Elvileg egy templom a békesség helye – noha azért ez nem mindig volt így – az előző templomhoz szintén tartoztak ígéretek. Ehhez az újjáépített templomhoz is tartoznak, mint a fenti igénk is mutatja. Közben immár tudjuk, hogy a második templomból is csak egy fal maradt, a Siratófal, ráadásul ez sem egészen ebből, hanem a Heródes által kibővített „harmadik templomból”. Most akkor adott-e Isten békességet ezen a helyen?
Minden bizonnyal adott. És dicsőséges volt ez a templom, ahogy ígérte. Viszont Isten mintha nem betonozná be magát és népét sem. Ígéretei, népe hozzáállása, a környező világ helyzete összefüggenek. Egy jutalom vagy ajándék ígérete addig releváns, amíg az ígéret birtokosa is az, aki. Méltatlanná is válhat, de egyszerűen szükségtelen vagy okafogyott is lehet az, ami korábban teljesen megfelelő volt. Ha meg arról van szó, hogy jelnek kell lenni a világban, az nem lehet mindig ugyanaz, ha változik a világ. Változó világban úgy lehet valami állandó, ha a világgal együtt változik.
Ez a bizonytalanságot, labilitást jelentené, hogy akkor nem számítanak az ígéretek? De számítanak, be is teljesednek. És ha beteljesednek jöhetnek – és jönnek is – új helyzetek, feladatok. Éppen mert nem egy megkövesedett Isten megkövesedett népéről van szó egy megkövesedett világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése