A miért általában nem szerencsés kérdés. A miértekre gyakran nincs válasz. Vagy akár több válasz is adható – kijelentjük, hogy ez ezért történik, majd kiderül, hogy mégis inkább azért, de felmerül, hogy amazért. A nem triviálisan egyszerű esetekre ritka a triviálisan egyszerű okság.
Mégis izgat a miért, a gyermekek komoly miért-korszakot élnek meg, a szülők számára nem kis kihívás ez. Hiszen illik, hogy mindennek legyen oka, sőt értelme. Hogy lehetne olyan, hogy valaminek nincs?! Ez a világ rendjéhez tartozik.
Jób is jogosan veti fel a kérdést, bár inkább költői, nem az igazi miértre kíváncsi, hanem csodálkozik az értelmetlenségen. Hisz a nyomorult nem értékeli a világosságot, a megkeseredett az életet. Tapasztalatból tudja, számára sincs értelme, értéke ezeknek. Minek hát akkor a világosság, az élet?
Jób a végén kap választ, ha nem is direkten erre a miértre. Isten ilyen. Ezt kimondhatjuk a nélkül, hogy megmondanánk, milyen. De a világosság jó, az élet is jó. Miért ne adna jót akkor is, ha nem értékelik? Nem a személyek miatt van világosság és élet – Isten miatt. Ezekkel indult a teremtés. És a jó dolgok a világ részei, Isten részei, járnak a nyomorultnak és megkeseredettnek is.
Nagyon általános és semmitmondó válasz, de talán mégiscsak válasz a kérdésre – amíg ha nem találunk jobbat –, hogy a világ ilyen, Isten ilyen. Is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése