Nem szokatlan megjegyzés valakire, hogy hülyeséget beszél. És általában nem is alaptalan, bár bizonnyal udvariatlan. Manapság nem használunk olyan szavakat hogy bolondság, balgaság, oktalanság és hasonlók, olyan finomkodónak tűnne. De azért egyértelmű miről van szó, valaki sületlenségekkel traktálja a többieket.
Node azért mondja bárki a bolondságot, merthogy úgy hiszi. A hit meg szent dolog, meg valamiben hinni kell, ráadásul magánügy, nem illik beleszólni. Pláne szembesíteni valakit a balgaságával, milyen alapon, hisz mindenki azt hisz amit akar. És tanúi is vagyunk számos balga hitnek, ami egy része csak simán ostobaság, más része viszont káros, veszélyes is lehet. Főleg ha bölcsességként van előadva, sőt mintegy kinyilatkoztatva.
Pál a későbbiekben megemlíti az elvárásokat, a görögök bölcsességet akarnak hallani, a zsidók jeleket látni. Ezzel lenne elkerülhető közvéleményileg a bolondság vádja, ha megfelelne ezeknek, kiszolgálná az igényeket. Akkor befogadnák, mint közéjük tartozót. Hisz vagy egy nyelven és gondolkodásmódon osztoznak, vagy csodákkal igazolt, esetleg szórakoztató jellegű lenne a megnyilvánulása. Ő azonban az erőt választja, nem a római értelemben, hanem Isten ereje értelmében. Más út, más alternatíva.
Mentegetőzésnek is tűnhet, de sokkal inkább tisztázás, nem azt kínálja a mit várnak, úgyhogy ne is várják. Ez más termék, más portéka, más beszéd. Amit keresnek rajta az pedig nincs. Nem álcázza bölcsességnek az üzenetet, nem villogtat jeleket – bár erre is volt példa, de nem megrendelésre –, nem mutat mást a csomagoláson mint ami a tartalom.
Viszont egyből a lényegre tér, arról beszél, még ha bolondságnak tűnik is. Az pedig élő és ható. Mi más lenne?! És vannak, akik hitelesítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése