Quid pro quo vagy csak úgy

De a Lélek gyümölcse: ...szívesség,... Pál levele a galatákhoz 5,22. 

Hogy mit ért a Biblia a szívesség alatt? Igazából teljesen ugyanazt, mint amit mi is használunk mindennapi szóhasználatunkban: az önzetlen jószándék kifejezését. Nem sokszor fordul elő és a legtöbb esetben konkrétan egy szívességkérés esete áll fent (1Mózes 20,13, Józsué 15,19, 1Sámuel 20,8, ApCsel. 25,3).
A mindennapi apró szívességek megszépítik a napjainkat, örömet okozhatunk vele és jó kedvre deríthet minket is, ha némi figyelem irányul felénk. Elmondható, hogy elsősorban szeretteink, barátaink felé igyekszünk kedveskedni és tőlük várunk hasonló megnyilvánulást. Így kerek a világ, mindenki szeret mindenkit. Vagy mégsem?
Mint mindent, ezt is el lehet rontani, ha az ember veszi kezébe a dolgokat.
Quid pro quo, valamit valamiért. Sokat használt kifejezés és többféleképpen is találkozhatunk ezzel az életben.
Az alap verzió a hagyományos, amikor mindkét fél nagyjából egyenlően, kölcsönösen kíván kedveskedni. Nem a jószándék a motiváció, hanem a szokás. Ebből még sértődés is lehet, ha nem kapunk viszonzást. Vagy nem úgy, nem annyit. Van, aki listát ír kitől mit kapott az életben. Hogy pontosan vissza tudja adni. Praktikus, de nem önzetlen.
Egyébként a szívesség elfogadása teher is lehet, elköteleződésnek is tekinthetjük: „Nekem ne tegyen szívességet senki, nem szorulok rá más kedvességére”.
Aztán lehet hátsó szándékkal is valakinek szívességet tenni. „Tudja, Pelikánt elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit” hangzik el a Tanú című filmben a klasszikus mondat.  Ez olyan maffiás, politikusi szituáció. A másik kihasználása, manipulációja a cél. Ennél fejlettebb a korrupciós verzió. A szolgáltatást csak bizonyos feltételekkel kapsz meg: biztonságos szülés vagy műtét csak is hálapénz köpenyzsebbe csúsztatás után, lekenyerezés vagy csúszópénz, hogy csökkenjen a bürokrácia – legalábbis az én ügyemben, mutyizás vagy uram-bátyám kapcsolatok kihasználása azaz tendernyerés, százalék visszaosztással. Aztán van, aki természetben kéri meg az árát (szereposztó dívány) egy karrier indulásának. Sorolhatnám, hogy az ember, hogy ülteti át gyakorlatba és torzítja a maga képére a szívesség fogalmát.
Hát mi is a szívesség? Tulajdonképpen nekem meglepő, hogy belekerült a kilenc top (Lélek gyümölcse) tulajdonságok közé (sőt az ötödik!), olyanok közé mint szeretet, öröm, békesség, türelem, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Oké, szép dolog a szívesség, de sokszor még sem tartjuk olyan fontosnak. Talán éppen, ezért van helye a Lélek gyümölcse körében, mert apróságnak tűnik, de nem elhanyagolandó. Mondhatom, hogy én úgy szeretlek téged, de ez akkor válik nyilvánvalóvá, ha legalább naponta apró szívességeket teszek, és úgy hogy nem készítek listát, hogy kinek mit adtam és kitől mit kaptam.
A jézusi szívességtétel, mely a Lélek gyümölcsébe is tartozik, önzetlen, nem követel, nem számító. Csak adni akar. Örömet, szeretetet, mindent, bármit.