A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Zsolt 111.10a
„A józan eszűek mind eszerint élnek. Az ő dicsérete örökké megmarad” – folytatódik a bibliavers. Ennyire egyszerűnek tűnik az élet, nincs komplikáció, zsákutca, kérdés, mert Isten félelme megtanít mindenre, ami szükséges. Ugyanakkor átéljük, a Bibliánkból is tudjuk, hogy az Úr félelme nem uralkodó gondolkodási mód napjainkban. Ezért keresnünk kell Istent, aki szintén keres minket, hogy a találkozás után felismerjük, Őt ismerni igazán nagy nyereség. ”Valóban nagy nyereség a kegyesség (istenfélelem) megelégedéssel” -mondja Pál apostol (1Tim 6,6).
Ez azon a háttéren igaz, ahogyan János apostol megállapítja: „az egész világ gonoszságban vesztegel”(1Ján 5,19). Pál apostol ennek eredetét írta meg: az emberek „megismerték Istent, mégsem dicsőítették, vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és … szívük elsötétedett. Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték… Ezért kiszolgáltatta őket Isten…” (Róm 1,21-24) Ez a mai világunk általános lelki szintje.
Isten megmutatta szeretetét abban, hogy Fiát, Jézus Krisztust küldte értünk: „Nincs… most már… semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított Jézus Krisztusban a bűn és halál törvényétől” (Róm 8,1-3a). Ezért van reménységünk az Isten szeretetében, hogy őt féljük, Fiában higgyünk, és ezért a „bölcsesség kezdetéhez” hozzájussunk. Az Ő Lelke utat mutat mindazoknak, akik szeretik az Atyát. „Az Úr félelme bölcsességre int” (Péld 15,33a) azaz, kezdeményez. „A bölcs szívűt értelmesnek nevezik” (Péld 16,21). „Aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonlít a gazdára, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából” (Mt 13,52. vö. 12, 35). Nem egysíkú ember, széles látókörű.
Jakab apostol szerin: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazságnak gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek” (3,17-18). Van is egy jótanácsa: ”Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja” (Jk.1,5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése