Elmúltak az ünnepek, egy új évet kezdtünk el. De még bennünk él a karácsony körüli stressz emléke.
Miért idegesek az emberek a karácsonyi időszakban? – kérdezte az egyik kollégám a minap. Aztán a választ meg sem várva válaszolt is magának, hogy az emberek csak a vásárlásra gondolnak, idegesek, hogy nem fog jól sikerülni az ünnep, miközben elfeledkeznek a hagyományokról, idő előtt díszítik a karácsonyfát, nem tartják tiszteletben az elődök szokásait.
Valójában nagyon sok minden miatt lehetünk idegesek. Számtalan alapos okunk lehet a kiborulásra és igen, a vásárlással járó stressz mostanában a főbűnös.
Nekem ezek a szavak ugyanakkor azt is jelentik, hogy valaki különbnek tartja magát másoknál azzal, hogy bizonyos tradíciókat követ. Nyilván itt az ősi egyházi karácsonyi hagyományokról van szó. Ezeket kellene követni minél hitelesebben és akkor békére találnánk, gondolják egyesek. Persze nekem semmi bajom a hagyományokkal, viszont úgy gondolom, hogy külsőségekben élni hitünket, mintegy másoknak prezentálni azt, az nem hiteles és abból nem ered öröm és béke.
Sokat elfordulnak az egyházaktól, a vallásoktól, mert nagyon rossz példát látnak a megnyilvánulásaikban. Képmutatást, hazugságot, gyűlölködést. Háborúskodások folynak sok helyen a vallás nevében. Nagy a felelősségünk, hogy milyen példát mutatunk keresztyénségből.
Istentiszteletünk legyen csendes, szerény, tanácsolja a prédikátor. Legyen személyes, bensőséges! Így leszünk majd okosak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése