2017. október 1., vasárnap

örömködés?

„Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.” (Lk 15,10)

Örülni jó. A mennyben is. Pedig a Földet figyelemmel kísérik. A megszámlálhatatlan látnivaló nem fordítja el őket a látványtól, pedig mi, itt élő emberek gyakran hátat fordítunk számunkra kellemetlen eseményeknek, netán személyeknek. Az egyes emberek élete nem közömbös a menny angyalai számára Jézus Krisztus szavai szerint. Jézus három példázattal szemlélteti a megtalálás örömét a Lukács evangéliuma 15. fejezetében:
Az elveszett juh talán tehet róla, hogy így járt, az is lehet, hogy kevéssé törődtek vele és így elkódorgott, elveszett. A pásztor ment utána, és amikor megtalálta, összehívta barátait: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.” Ehhez kapcsolja Jézus mondanivalóját: „… ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt”.
Az elveszett drachma (pénz) ugyancsak hiányzott az asszonynak, aki tűvé tette érte a házat. Mivel igyekezetét siker koronázta, összehívta barátnőit: „Örüljetek velem, mert megtaláltam…”  „Így fognak örülni az Isten angyalai…”
És az elveszett, tékozló fiú, akinek szűk volt a családi fészek, ezért kikérte jussát és ’saját lábára’ állt. Apja elengedte a fiát, aki kipróbálta magát, míg koldusbotra nem jutott. Akkor már édessé lett az elhagyott otthon emléke. A megbánást fogalmazgatva magában, elindult hazafelé. Hátha visszafogadják… És mit lát a sarkon befordulva: „Fut eléje atyja, kinyújtja karját, megcsókolja elveszett fiát.” És elmondja a környezetnek: „ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott”. És örültek, vigadtak. Csak a bátyja nem osztozott az örömben, de az apa örömét ez sem árnyékolta be.
Hogyan örülünk mi az új keresztyén testvéreinknek a mennyei angyalokhoz képest? Egy lelkipásztor fel akarta pezsdíteni a gyülekezet életét és egy börtönben megtért embert hívott meg, szót adva neki. Az előre meghirdetett istentiszteletre többen nem jöttek el, mondván: egy gyilkos ne tanítson bennünket a hit útjára. Nicky Cruzt, aki a 90-es években járt Magyarországon 16 ember halálát okozta gyilkosságaival, még örömmel hallgattuk, lám, Isten kegyelme megváltoztatta őt. A köztünk élő, valaha eltévedt, bűn útjára tért emberek megtérése nem ugyanolyan nagy csoda? A mi hátterünkön, közel hatvan istentagadó év után? A mennyei angyalok véleménye szerint nagy az öröm náluk. A mai egyház egy részének vonakodása szembe megy a mennyei vonulattal. Jézus a megtalált embert már nem tekinti elveszettnek, mert ő hullatta áldozatként vérét mindnyájunkért, konzervatív keresztyénekért és  friss megtérőkért egyaránt. Engedjünk az Ő erejének, kegyelme kiáradásának, hogy bennünket is megújíthasson szeretete.     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése