Örvendj, egész föld, az Istennek! Zsolt. 66,1
Sok felszólítás van a Bibliában az örömre. Mondhatnánk, hogy tényleg, miért is ne örülnénk. De jó ötlet! Örvendezzünk, vigadjunk, milyen kár, hogy ez eddig nem jutott eszünkbe! Persze tudjuk, hogy nem ilyen egyszerű.
Ellentétes irány, hogy ha valaki örül hamar abba tudjuk hagyatni vele. Ha valaki valamin mosolyog savanyú (akár gunyoros) arccal odamenve megkérdezzük, hogy „minek örülsz, öcsi?” és máris abbahagyja. Vagy kevésbé kedvesen azt kérdezzük, hogy „mit vigyorogsz, mint a vadalma?” – de vannak durvább beszólások, módszerek a másik kedvének elrontására.
Az öröm ilyen labilis dolog volna? Meglehet, ha egy hangulatról van szó. Lehet trenírozni magunkat, mi mindenért lehetünk hálásak, minek kéne örülnünk. És egy perc alatt bizonnyal össze tudunk szedni tíz dolgot, aminek örülhetnénk. Ahogy jó néhány olyat is össze tudnánk szedni, ami miatt szomorkodhatunk, esetleg amitől tartunk (talán nem véletlenül gyakori „ne félj” biztatás a Bibliában).
Kivételes az, ha mindenki örül. Egyszerre. Hiszen alkalmanként örülünk, és ez nem feltétlenül esik egybe a többiek örömével. Ha valami egyértelműen jót tapasztalunk nagyobb körben, akkor azért közösen ráhangolódhatunk egymás örömére, és a másik öröme erősíti is a mienket. Ez általában maradandó élmény, ritka kellemes állapot.
Node hogy az egész föld örüljön, ahhoz nem akármi kell. Vagy nem akárki. Hiszen az örömnek alapvetően van oka, vagy inkább tárgya. Valaminek/valakinek örülünk. Esetleg mondhatnánk, hogy valamiért, egy okból kifolyólag, de én úgy érzem nem ilyen szimpla. Ha oka lenne az örömnek, akkor automatikusan bekövetkezne a megfelelő feltételek fennállása esetén. Azonban nem feltétlenül így történik. Viszont tárgya lehet sok minden, szinte bármi, aminek alkalom adtán örülünk. Nem automatikusan, hiszen egy kapott mosoly, egy meglátott pozitív gesztus, valamilyen szépség meg ezer más dolog olykor kivált örömöt, olykor meg nem. De van rá esély.
Szóval mi lehet az öröm tárgya, ami az egész földre kihat? Csak valami olyan, ami/aki minimum összemérhető vele. Vagy nagyobb. És örömteli. Egyszerű és kiszámítható válasz erre Isten, akár a boldog Isten. De hát miért is ne lenne egyszerű és kiszámítható? Próbálunk dolgozni azon, hogy ne csak ötlet legyen ez az örömünk, és ne is vehessék el tőlünk.
Látni fogjuk, nem olyan egyszerű örülni. Ráadásul ne önző módon örüljünk, hanem lehetőséget adva arra, hogy az egész föld ürüljön. Felmutatva örömünk tárgyát, hogy örülhessünk együtt. Nem kis feladat, de hát a parancs, az parancs...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése