Peches napok. Mindenkivel előfordul, hogy egy napon belül szinte csak rossz híreket kapunk, persze lekéssük az utolsó buszt, megbüntet a kalauz, a nem szeretem munkát, munkatársat kapjuk meg egész napra. Semmi sem sikerül. Csak rossz történik.
De most nem erről van szó. Hanem azokról a napokról, melyeken életünk legfontosabb, legstabilabb elemei semmisülnek meg, családtagjainkat éri veszteség, legalapvetőbb céljaink válnak elérhetetlenné. Elvesztjük munkánkat, bizonytalan a megélhetésünk, elutasítanak a hivatalokban, a barátok nem érnek rá, nem értik, avagy éppen minket hibáztatnak: - túl negatív vagy. Amikor minden remény elhagy, amikor már enni sincs erőnk. Úgy tűnik, minden ajtó bezárul és Isten segítsége sem érkezik, pedig bízom benne, betartottam a játékszabályokat és mégsem jön a megoldás. Most egy ilyen helyzetről van szó. A kétségbeesett, de reménykedni próbáló várakozásról.
De remélem te is megtapasztaltad, hogy aki kitart, az megtapasztalhatja a megnyugvást, a békét, akár a segítség megérkezése előtt is: „ - Tudom Uram, te időben érkezel. „
A zárt ajtók előtt türelem és hit kell, a nyitott ajtók előtt bölcsesség és mértékletesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése